A barackot már 4000 éve, Kínában is termesztették. Perzsiából érkeztek a Mediterrán flóraterületre, a rómaiak pedig az Alpokon túl vitték. A számukra legkedvezőbb környezet a síkság és domboldal, enyhe éghajlaton, védve a nagyobb szelektől és a tavasszal hirtelen előbukkanó fagyoktól, melyek a korai virágzását károsíthatják. A barack az egyik első faj, amely felébred a téli hibernációból. Március végén, április elején nyílnak rózsaszín virágai, ezeknek köszönhetően kiváló dísznövény is. A barack rendkívül alkalmazkodó talaj szempontjából, jobban kedveli a közepesen sűrű, laza talajt, de kivirul az agyagosabbakban is. A legfőbb ellensége az állóvíz.