A mediterrán flóraterületről származó olajfa az egyik legtovább élő örökzöld fa, akár 2000 évig is élhet. Amikor a növény fiatal, a törzse egyenes és ezüstösszürke kéreg borítja. Később, ez a törzs csavarttá és göbössé válik, egy sötétebb színt vesz fel és gyakran üregek alakulnak ki rajta. Bőrös, örökzöld levelei kékeszöld színűek és simák a felső oldalán, az alsó oldala pedig gyapjas, ezüstös színű.  Virágai április és június között nyílnak, fehér színűek és illatosak. Termése olívabogyó, melyek tojásdad alakúak, kezdetben zöld színűek és ősszel befeketednek éréskor. Az olajfa imádja a napsütést és nem kedveli a túlzott nedvességet. Száraz, áteresztő talajt igényel, ha lehetséges déli fekvésű helyre kell ültetni, ahol védett az erős szelektől. Jól bírja a szárazságot. Bár a botanikusok fagyérzékenységét kicsit szigorúbban veszik, a termesztők tapasztalatai az elmúlt 20 évben azt mutatják, hogy az olajfában nem tesz kárt a -7/10 °C környéki hőmérséklet sem.